Kellemes meglepetést jelentett a látogatás a Helsingin Sanomat által fenntartott, a finn Fleet Streetnek is nevezhető Ludviginkatun található napilapmúzeumban. És nemcsak azért, mert a sok interaktív kiállítási tárgy, játék és gép még gyermekeimnek is igazán élvezetessé tette a nézelődést. Hanem amiatt is, mert a viszonylag kicsi múzeumban három magyar vonatkozást is felfedeztünk.
A falakon végig különböző sorsfordító történelmi eseményekről szóló tudósítások olvashatóak, érdekes látni, miként írtak a Helsingin Sanomat újságírói például az 1939-40-es téli háború lezárásáról, a moszkvai tűzszüneti egyezmény megkötéséről. Az egyik falon viszont egyszer csak 1956 november eleje tűnik fel. A szovjet hadsereg brutális támadása a magyar forradalom ellen persze még a szovjetekkel szemben ekkor igen óvatosan viselkedő Finnországban is címlapra került:
Helsingin Sanomat, 1956. november 5.
Az alsó szinten egy sor régi nyomdagépet is bemutatnak. A kilencvenes évek ofszetnyomású gépén éppen Kertész Imre nagyméretű fotóját nyomja a Helsingin Sanomat valamelyik kiadása, méghozzá az irodalmi Nobel-díj odaítélése alkalmából:
Sajnos nem látszik elég jól, de az oldal közepén Kertész Imre fotója
Távozáskor minden látogató magával viheti a lap 1888. augusztus 14-i számát (akkor még Päivälehtinek, vagyis egyszerűen Napilapnak hívták). Hogy miért éppen ezt a számot, az nem derült ki, de nagyon érdekes cikkek vannak a négyoldalas lapszámban. Többek között egy terjedelmes tudósítás az Osztrák-Magyar Monarchia alkotmányos berendezkedésének átalakítását célzó, meddő vitáról:
"Ausztria és Magyarország vitás kérdése" a Helsingin Sanomat 1888. augusztus 14-i kiadásában
Nyilván semmi tudatosság nincs a magyar vonatkozások múzeumi megjelenése mögött, mégis érdekes volt látni, hogyan figyeltek a Helsingin Sanomat újságírói Magyarországra.
