HTML

Fin(n)tor

Jelenleg Helsinkiben élő, közepesen grafomán magyar elfogult észrevételei a mai Finnországról. Közélet, társadalom, gazdaság, tömegsport - és ami majd még eszembe jut...

Friss topikok

Címkék

Helsinki belvárosában járva-kelve nem lehet nem észrevenni a parlament előtti három hatalmas szobrot, amely a finn köztársaság első, harmadik és negyedik elnökét ábrázolja. Mindig is furdalta az oldalamat a kíváncsiság, hogy jó, de hol van a második elnök, ő miért nem kapott szobrot? Megpróbáltam tehát utánanézni, mi is a helyzet a második elnökkel, vagyis Lauri Kristian Relanderrel.

Kiderült, hogy neki is van ám emlékműve, csak néhány száz méterrel odébb, a Hesperia-parkban. És azért nincs benne a köztudatban, mert erősen szimbolikus, nonfiguratív alkotás emlékeztet rá: négy darab hatalmas (2 méter magas) kocka. 

relander.jpgRelander emlékműve Helsinkiben. Azért is kocka, mert mellette csupa funkcionalista kockaház található. Fotó: www.mattipeltokangas.fi

Fontos, hogy a kockák között át lehet járni. Az alkotó szerint ugyanis a mű azt fejezi ki, hogy Relander volt az első elnök (1925-31 között töltötte be a tisztséget), aki hivatalos külföldi látogatásokra utazott, ily módon megteremtve és megerősítve Finnország külkapcsolatait. A kockák pedig nemcsak azért készültek gránitból, mert ez Finnország nemzeti kőzetfajtája, hanem azért is, mert Relander megszilárdította az alkotmányt és a demokratikus államberendezkedést. 

No jó, de ha ilyen nagyszerű és fontos dolgokat vitt véghez, akkor miért nem került a parlament elé, a másik három elnök társaságába? Vélhetően azért, mert nem tartozott a népszerű elnökök közé. A wikipedia szerint Relanderről az a kép alakult ki, hogy gyenge kezű vezető és volt egy kis üldözési mániája is. De nem ébresztett fel erős érzelmeket a finnekben sem pró, sem kontra, így aztán szépen elfelejtették.

A parlament elé, úgy látszik, csak olyanok kerülhettek, akikre sokan emlékeznek. Ilyen persze az első elnök, Kaarlo Juho Ståhlberg, aki annak köszönhetően lett végül elnök, hogy hiába választotta meg Friedrich Karl hesseni herceget 1918. októberében a parlament finn királlyá, az első világháború vége és a német kapituláció miatt már nem tudott Helsinkibe utazni és kénytelen volt lemondani a megtiszteltetésről. És ilyen a harmadik elnök is, a finn függetlenséget 1917-ben kikiáltó szenátus elnöke, Pehr Evind Svinhufvud is, aki az orosz uralom utolsó évtizedében a függetlenségi mozgalom vezéralakja volt. Sőt, a negyedik elnök, Kyösti Kallio is, aki földreformot hajtott végre és bevezette az általános iskolakötelezettséget, valamint a vallásszabadságot. (Érdekes magyar vonatkozás, hogy Kallio állítólag a félig magyar származású Aladár Paasonen ezredes karjai között halt meg, ő kapta el ugyanis a hirtelen összeeső, posztjától betegsége miatt néhány héttel korábban megvált volt elnököt a helsinki pályaudvaron.)

stahlberg-patsas.jpgStåhlberg elnök szobra a parlament előtt. Fotó: www.matkailu-opas.com

svinhufvud-patsas.jpgSvinhufvud elnök szobra szintén a parlament előtt kapott helyet. Fotó: www.matkailu-opas.com

kallio-patsas.jpgKallio elnök szobra a parlamentre néz. Fotó: www.matkailu-opas.com

Ha már az emlékezetes államfőknél tartunk, nem lehet nem megemlíteni az ötödik elnök, Risto Ryti nevét. Neki is csak egy nonfiguratív emlékmű jutott, Relanderé közelében, pedig a finn közszolgálati tévé 2004-ben megrendezett "Ki a legnagyobb finn?" szavazásán a második helyen végzett. (Az első persze Mannerheim marsall lett, a hatodik elnök, akinek egyedül van lovasszobra Helsinkiben és akit a közvélemény úgy tart számon, hogy kétszer is megmentette Finnországot a kommunizmustól: 1918-ban és a második világháborúban is.)

Ryti_patsas.jpgRyti elnök emlékműve Helsinkiben. Kicsavarodott korszakban kellett az országot vezetnie. Fotó: www.rajajoki.com

Hogy miért nem kaphatott dicsőbb szobrot Ryti elnök? Mert nem jó az orosz medve bajszát cibálni. Ryti elnököt ugyanis szovjet nyomásra háborús bűnösnek bélyegezték és 1946-ban tízéves fegyházbüntetésre ítélték, amelyből három évet le is ült. Hogy ez a közvélemény szerint mennyire igazságtalan volt, azt jól mutatja, hogy Rytit 2004-ben is tulajdonképpen háborús hősnek tartották, legalábbis a tévés szavazás ezt mutatja.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://finntor.blog.hu/api/trackback/id/tr565384904

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.