HTML

Fin(n)tor

Jelenleg Helsinkiben élő, közepesen grafomán magyar elfogult észrevételei a mai Finnországról. Közélet, társadalom, gazdaság, tömegsport - és ami majd még eszembe jut...

Friss topikok

Címkék

Az előző bejegyzés a férfiakról szólt, tehát jöjjenek most a nők.

Öt jelentkező közül négy nő volt tavaly a finn külügyminisztérium diplomataképző tanfolyamán és az arány évek óta hasonló. A pálya totális elnőiesedésétől tartva az idén külön marketingkampány keretében próbálják felkelteni a férfiak érdeklődését a diplomatapálya iránt. Nem biztos ugyanis, hogy feltétlenül javítja a finn érdekérvényesítés esélyeit, ha például egy-egy muzulmán térségben csupa női nagykövet képviseli Finnországot (Észak-Afrikában például állítólag ez a helyzet).

Más partnerekkel szemben persze akár előny is lehet a hölgyek túlsúlya. Állítólag Hillary Clinton amerikai külügyminiszter tavalyi helsinki látogatása során nagyon örült, amikor meglátta, hogy a köszöntésére felsorakozott külügyminisztériumi fogadóbizottság hét tagja közül csak egy férfi. "Ilyet még sehol nem láttam", mondta a visszaemlékezések szerint Clinton, ami azért nagy szó, mert külügyminiszterként száznál is több országot keresett fel.

tyokay_2009_04_2011-11-28_kat_001_fi_005.gifA nők aránya mindenütt növekszik, de a vezetők közt a magánszférában még kisebbségben vannak. Felülről lefelé: igazgatók a magánszektorban, igazgatók az állami szférában, igazgatók az önkormányzati szférában, majd szakértők ugyanebben a hármas bontásban.
Forrás: Finn Statisztikai Hivatal

A finnek nagyon büszkék arra is, hogy a világon náluk először kerültek be nők képviselőként a parlamentbe (1907-ben), vagy hogy náluk választottak meg először nőt honvédelmi miniszternek (Elisabeth Rehnt, 1990-ben). 2007-ben pedig olyan kormány alakult, amelyben több miniszteri posztot töltött be nő (12-t), mint férfi (8-at).

A jelenségnek az a magyarázata, hogy a nők nagyon sok területen egyszerűen jobbak a férfiaknál. Azokban a szakmákban pedig, ahol hagyják őket érvényesülni, gyakran számbeli fölénybe kerülnek.

A politika Finnországban nem olyan terület, ahonnan a nők elmenekülnének, nem olyan durva és kíméletlen, mint Magyarországon. Alighanem ez az oka, hogy miért van sokkal több női parlamenti képviselő jelenleg is a helsinki parlamentben (200-ból 85), mint a budapestiben (386-ból 22).

A mai finn gyerekek közül pedig állítólag néhányan meg is lepődtek, amikor tavaly (12 év után) újra férfi került a köztársasági elnöki székbe. Ismerősöm mesélte, hogy kislánya döbbenten kérdezte tőle: miért, anya, az elnök nem csak nő lehet?

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://finntor.blog.hu/api/trackback/id/tr535563823

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.