HTML

Fin(n)tor

Jelenleg Helsinkiben élő, közepesen grafomán magyar elfogult észrevételei a mai Finnországról. Közélet, társadalom, gazdaság, tömegsport - és ami majd még eszembe jut...

Friss topikok

Címkék

Igehirdetéseiről eddig nem ismert politikus prédikált a tegnap esti istentiszteleten Helsinkiben a Kallio városrész nemzeti romantikus stílusú, gyönyörű templomában: Tarja Halonen volt köztársasági elnök. Halonen a finn szociáldemokrácia mai szókészletét használó, az észak-európai baloldal gondolatvilágába illeszkedő, szép politikusi beszédet mondott prédikáció címén az istentiszteleten. Tenni kell a szegénység, a kirekesztés és a fiatalok terjedő munkanélkülisége ellen, fontosak a szabadságjogok, az oktatás, a munkahelyteremtés, a gazdasági növekedés, stb. Aki hallott már európai szocdem politikust az elmúlt tíz évben bármikor, csupa ismerős, humánus, sőt humanista gondolatot hallhatott tegnap is Kallio templomában.

Halonen azonban csak egyszer, akkor is mellékesen említette meg prédikációja során Istent, Jézus Krisztust pedig egyszer sem, ami egy luteránus istentiszteleten (itteni szóhasználattal misén) azért finoman szólva nem teljesen szokványos. Abból a szempontból persze nem lehet ezen meglepődni, hogy ő volt az első olyan köztársasági elnöke Finnországnak, aki hivatali ideje alatt nem volt tagja a luteránus egyháznak. Azóta viszont újra belépett, mert, mint egy interjúban kifejtette, magát "kereszténynek érzi", és "úgy érzi, nem minden az, ami itt és most van". Ez ellentmond annak a korábbi, széles körben elterjedt hiedelemnek, hogy Halonen ateista. A tegnapi prédikációja viszont semmi olyan elemet nem tartalmazott, amely akár csak utalt is volna arra, hogy hisz Istenben, Jézus Krisztusról nem is beszélve.

Halonen Kallio templomában.jpgTarja Halonen Kallio templomában. Fotó: www.yle.fi

A finn köztársasági elnököknek korábban többféle egyházi és hitéleti feladatuk is volt, ők nevezték ki például a luteránus püspököket (ezt a rendszert a 2000. évi alkotmánymódosítás szüntette meg.) Az államfő feladata volt évszázadokon át az évenkénti négy nemzeti imanap meghirdetése is. Az állam világnézeti semlegessége jegyében ezt a kötelezettséget is megszüntették 2003-tól, azóta az államfő szabadon választhat, kiad-e a nemzeti imanapokat meghirdető (tartalmában egyébként leginkább társadalmi problémákat boncolgató) nyilatkozatot, vagy nem. (Halonen és a jelenlegi államfő, Sauli Niinistö egyaránt folytatja e hagyományt, de ez immár az ő személyes döntésük, nem pedig kötelezettségük.)

A prédikáció azonban soha nem tartozott az államfői feladatok közé Finnországban. Nem teljesen világos most sem, milyen megfontolásból hívták fel Halonent a szószékre. Igaz, ez az istentisztelet "A Munka miséje" volt, amit évente mindig novemberben rendez az evangélikus-luteránus egyház, méghozzá a szakszervezetekkel közösen (ez az egyetlen rendszeres közös egyházi-szakszervezeti istentisztelet). És az is igaz, hogy manapság Finnországban is nagyrészt üres templomokban prédikálnak a papok, Halonen fellépése viszont telt házat generált. Éppen úgy, mint két nappal korábban az ismert tévés műsorvezető Jari Sarasvuo prédikációja. Sarasvuo fellépésére 1500 fő zsúfolódott be Kallio templomába (sok érdeklődő így is kívül rekedt), a perselybevétel pedig több mint 5200 euró volt, amit a fülöp-szigeteki tájfun áldozatainak utalnak át.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://finntor.blog.hu/api/trackback/id/tr235668347

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.