HTML

Fin(n)tor

Jelenleg Helsinkiben élő, közepesen grafomán magyar elfogult észrevételei a mai Finnországról. Közélet, társadalom, gazdaság, tömegsport - és ami majd még eszembe jut...

Friss topikok

Címkék

Helsinki a világ egyik legkellemesebb és leginkább élhető nagyvárosa, az EIU 140-es listáján tavaly például a 8. helyre került. Noha ezen a listán Budapest tavaly csak az ötvenedik lett, a karácsony környékén otthon töltött két és fél hét újfent meggyőzött arról, hogy bizony elég sok olyan terület van, ahol a magyar főváros jobban teljesít a finnél. Megpróbálom számba venni, mi mindenben.

1.  A budapesti karácsonyi vásár sokkal színvonalasabb, nagyobb és hangulatosabb volt, mint a helsinki. Lényegesen szebb, ötletesebb és nívósabb kézműves termékek közül válogathat az ajándékra vadászó járókelő, a választék pedig szintén jóval nagyobb.

2. Budapest karácsonyi díszkivilágítása sokkal gazdagabb és látványosabb. Persze, egy sokkal szebb várost könnyebb szebben kivilágítani, de itt nem csak erről van szó. A finn fővárosban vagy az igény hiányzik a fényfüzérekkel történő csinosításra, vagy az érzék, vagy a pénzt sajnálják rá, nem tudom, de a különbség óriási.

Andrássy út.jpgNo, ilyesmi sincs Helsinkiben. Forrás: http://second.szeretlekmagyarorszag.hu/budapest-karacsonyi-fenyei/

3. A péksütemények kínálata összehasonlíthatatlanul nagyobb egy pesti pékségben, mint egy helsinkiben. Egészséges barna kenyérben talán a finn főváros vezet, de finom pékáruban a magyar. Helsinkiben hiába keresne az ember kakaós csigát, puffancsot vagy diós patkót, a különféle mákos péksüteményekről nem is beszélve.

4. Kedvenc Budapest melletti önkiszolgáló éttermünkben 2900 forint a családi menü (leves, főétel és köret), elvileg négy személyre, gyakorlatilag azonban mi legutóbb nyolcan ettünk belőle és jóllaktunk (négy felnőtt, négy gyerek). Ez kb 10 euró. Talán elgondolkozni sem érdemes azon, mit kap az ember 10 euróért Helsinkiben.

5. A budapesti Aquaworld Európa legnagyobb fedett vízi élményparkjaként hirdeti magát. Nem tudom, hogy így van-e, de a kb 15 vízi csúszdát és számtalan egyéb élményelemet tartalmazó létesítmény kínálata sokkal szélesebb és színvonalasabb, mint az önmagát Észak-Európa legnagyobb vízi élményparkjaként reklámozó Serena vagy a Flamingo (Helsinki másik vízi csúszdaparkja). Ráadásul sokkal hosszabb a nyitva tartás is.

6. Ha már a víznél tartunk, Budapesten az úszásoktatás is sokkal színvonalasabb, mint Helsinkiben. A magyar úszóedző elhűlve állapította meg, hogy hétéves kisfiam inkább visszafelé fejlődött a finn oktató kezei között (ezt persze én is láttam, de mégis más, ha szakember mondja).

7. Budapesten a bevezető utakon többé-kevésbé rendesen össze vannak hangolva a közlekedési lámpák, az autós (ha éppen nincs dugó) zöld hullámban mehet hosszú szakaszokon. Helsinkiben szinte minden kereszteződésnél meg kell állni, mintha szándékosan hangolnák úgy a lámpákat, hogy ne lehessen rendesen haladni.

8. A magyar főváros kulturális kínálata lényegesen bővebb és színvonalasabb, mint a finné. Egy átlagos este sokkal több színházi előadás vagy koncert közül lehet választani, mint Helsinkiben.

9. Talán részben ebből is következik, hogy a pesti belső kerületekben sokkal nagyobb és jobb az éttermi kínálat is, mint Helsinkiben. Arról nem is beszélve, hogy a finn fővárosban este 10 után már nagyon nehéz olyan helyre beülni, ahol még működik a konyha (talán csak 2-3 ilyen étterem van).

10. A világhírű finn oktatásban, eddigi tapasztalataink szerint legalábbis, sokkal kevésbé veszi körül szeretetteljes légkör az óvodában és az alsó tagozatban a kisgyerekeket az óvó nénik és a tanítók részéről, mint amihez otthon hozzászoktunk. (Hatéves kisfiunknak puszi és ölelés helyett itt csak kézfogás járt.) Ez vélhetően a finnek hűvösebb természetével függ össze, a különbség azonban mindenképpen említésre méltó.

Tudom, hogy ez egy szubjektív és rendkívül egyoldalú összeállítás és legalább ugyanennyi pontban lehetne felsorolni, miben veri Helsinki Budapestet (a levegő vagy az utcák tisztasága, a parkok száma, a gyorsforgalmi úthálózat stb, stb). Mégsem árt tudatosítani a magyar főváros értékeit, előnyeit, amelyeket érdemes megbecsülni.

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://finntor.blog.hu/api/trackback/id/tr625749317

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Aropa · www.finnisztan.blogspot.com 2014.01.09. 22:43:23

Mindenben egyetértek.

Az "élhető nagyváros" fogalmával nem fér össze az évi 3 hónap szürke félhomály sem...

ZsuZag 2014.01.10. 08:34:54

Olyan jó, hogy végre valaki, aki külföldön él, nem köpköd Magyarországra, hanem képes szeretni a hazáját! Külön köszönet ezért!

Zorq 2014.01.10. 16:53:28

Az eszrevetelekkel nagyjabol egyetertek, csak nehany megjegyzest tennek, inkabb kiegesziteskent, mint ellenervkent.

2. A kozutak diszkivilagitasa iden (es a valsag utan altalaban) valoban eleg szegenyes Helsinkiben, de az elmult evekben a Mannerheimintie is tudott igy kinezni, mint az Andrassy a kepen. Amugy a finnek inkabb kirakatok es belso terek rendezeseben jok. Talan nem annyira, mint a magyarok, de ez van :).

4. Majd mondd meg, melyik az a vendeglo :). En altalaban ennel lenyegesen dragabban e'tkezem Budapesten, igaz hogy tobbnyire a VI.ker-ben.

6. Az uszasoktatas valoban igen lassu, de az elejen sok idot fektetnek abba, hogy megszerettessek a gyerekekkel. Ebben szerintem jobbak. Az eredmeny sem marad el, a gyerekeink nagyon szepen es stilusosan usznak, ugyan nem lesznek vilagbajnokok, de igenylik es elvezik :). Hasonlokeppen, egyeb sportokban is, sot a zenei kepzesben es altalaban az oktatasban is ugyanez a hozzaallas: elso a megszerettetes, aztan majd kesobb lehetoseg van az elitkepzesre is.

10. A szeretet masik oldalat is erdemes megemliteni, hogy a gyerekek mennyire szeretik az iskolat es a tanaraikat. Az a benyomasom, hogy itt Finno-ban a gyerekek imadnak suliba jarni, erdekes dolgokat csinalnak, szabadsagot es felelosseget kapnak, egyarant kepesek onallo es csapatmunkara is. Mas a szulok es a tanarok viszonya is. Talan tobb a tisztelet es joindulat, mint a kimondott szeretet, de eddig nem tunt fel, hogy nem kapnanak szeretetet az oviban vagy suliban. Ez erosen oktatofuggo is. Itt a tanar hatarozza meg az iskolat. Pl mindharom vilaghiru espooi iskola par tanarnak koszonheti a sikereit, a finn oktatasi rendszernek, amely keretet ad a kibontakozashoz, es a finn kulturanak, amely meg mindig nagyra ertekeli a tanarokat. Pedig aki ma meg mindig tanar Magyarorszagon, az valoszinuleg nagyon szereti a szakmajat es a gyerekeket.

Polarlicht 2014.01.11. 07:18:56

@Zorq: Jogos kiegészítések, köszönöm! Az említett vendéglő Pomázon van, a 11-es út felé vezető bekötőút mentén pont a város határában egy nagy sárga épület, a nevét sajnos nem tudom.

Zsuhor 2014.01.11. 12:00:57

Köszönöm, hogy ezt megírtad. Az oktatáshoz szeretnék hozzászólni, ezen belül az egyéni oktatáshoz.Ez nekem szívügyem, ezért ez fáj leginkább.

Az rendben van, hogy kezdetben arra koncentrálnak, hogy az adott sportágat, müvészeti tárgyat megszerettessék. Ennek így is kell lenni. Viszont semmi ellentmondás nincs a motíválás és minöségi munka között. lehet ezt párhuzamosan is csinálni.Egyszerüen nem értem, miért kell évekig alapok, technika nélkül oktatni.Ùgy kedvet csinálni, hogy félig minden rosszul megy. Késöbb ez megbosszulja magát. Rengeteg emberrel beszéltem, akik a kezdeti hanyag munka miatt nem tudtak fejlödni az adott területen, külföldön képeztetik magukat tovább magukat, de a kezdeti hátrányt nagyon nehéz behozni.

Az általános oktatásról:

A 2013-as Pisa felmérés már nagy visszaesést mutat. Ennek okairól érdemes elolvasni az Èv Tanárának gondolatait.Magyarul írom, hogy akik nem tudnak finnül, ök is megérthessék.

Ari Uotila, a Pisa felmérés nagy visszaesésének okairól:

1. Munkamorál hiányzik az iskolában.
2. Nagylétszámú csoportok, ahol a gyengébbek szabják meg a fejlödés tempoját.
3. A diákok egy része nem tud finnül.
4. Nincs fegyelem.
6. Az iskolába késve jönnek a diákok, akkor,amikor felébrednek.
7. Legalább 2 jeggyel jobb osztályzatokat kapnak.
8. Sikertelenséget nem tudják elviselni.
9. A szülök a tanárokat okolják a gyerek gyengébb eredményeiért.
10. Házifeladatot nem kapnak eleget.
11. Minden napnak szórakoztatónak kellene lenni.
12. Az iskolából bejelentés nélkülhazamennek a diákok ha az unalmas.
13. Azok a szülök zárkóznak el a témától leginkább, akiknek a gyerekeik a leginkább problémásak.
14. Az Oktatási Hivatalnak fogalma sincs semmiröl.
15. A dákok egy része minden óráról elkésik.
17. Senkit nem lehet kitenni a folyosóra, mert ott is felügyeletnek kell lenni.
18. A tehetségesebbek kükön csoportját már rég megszüntették, a gyengébb, különórát igénylö diákokat visszateszik az osztályba.
19. Tehetséges gyerekeknek semmit nem tud kínálni az oktatás.

Zorq 2014.01.13. 09:43:11

Koszi, Polarlicht :).
A 7-es pontot nem is tudom, hogyan hagytam ki. Szamomra a napi szinten legidegesitobb dolog Finnorszagban pontosan a napkozben gondosan ellenhangolt lampak. Noha nagyra ertekelem a szenzoros rendszert, a legtobb helyen csak este/ejjel mukodik. A nap nagy reszeben lassitani probaljak a forgalmat - a lampak ellenhangolasaval, es belvarosokban az elsobbsegadasi tablak mellozesevel (tehat minden keresztezodesben megallsz, jobbkez-szabaly). Ez abszolut tudatos a reszukrol, ez meg az sem biztos, hogy rossz, mert a puffer-elv dugoban is nagyjabol kiszamithato menetidoket eredmenyez. Viszont rengeteg helyen szuboptimalis, es latszik, hogy a szivatas a cel - talan azert is, mert minel tobbet fekezel/allsz/indulsz, annal tobb uzemanyag fogy, aminek ugye 75% az adotartalma...

Zorq 2014.01.13. 09:54:41

Ari Uotila kritikaja szerintem nem ervenyes minden iskolara, es egyik iskolara sem ervenyes az osszes kritika egyszerre. Nagyreszuk azonban valos problemakat jelez, szerintem a 2,3,4,7,8,10,13,17 sok iskolaban jogos. A 18,19 reszben jogos - vannak olyan iskolak, ahol komoly elo"-szures van.

Ha jol valasztod meg az iskolat, ezeket a problemakat tobbnyire el lehet kerulni. Ugyanakkor a finn rendszer eppen arrol volt hires, hogy atlagban a legtobb iskola jo volt, es ez most valoban romlani kezdett. Ugy gondolom, ennek komoly oka az, hogy a finn rendszer eleg erzekeny volt a gyenge tanulok ara'nya'ra. Az utobbi evekben ez az ara'ny hatranyosan valtozott, egyszeruen sokkal tobb azok szama, akik nem akarnak tanulni. Ennek nem(csak) a bevandorlok az okai, egyszeruen tobb a szorakozasi lehetoseg (mobiltelefon, tablet, jatekkonzolok, facebook, TV, mozi stb). A gyerekek mindezt a szuleiktol masoljak, es egyre kevesbe kapjak meg azt a figyelmet otthon, ami csokkenteni az emlitett hatasokat. Alapvetoen egy kulturalis zulles van folyamatban, amit csak a realitas allithat meg, de az fajni fog.