A finn köztársasági elnök hetente egyszer vesz orosz nyelvleckét, legalábbis ha hinni lehet a finn sajtó elmúlt napokban megjelent tudósításainak. Aki már tanult idegen nyelvet, az tudja, hogy ez bizony nem sok, heti egy alkalommal tanulva nem lehet gyorsan haladni. Másfelől persze igazán szép az igyekezet, 64 éves korban már bizonyára nagyon nehéz egy új nyelvet elsajátítani, Sauli Niinistö törekvése előtt tehát le a kalappal! Még akkor is, ha a nyelvválasztást nyilvánvalóan politikai szempontok befolyásolták. Sőt, emiatt talán még inkább tiszteletet érdemel a gesztus!
A finn elnök a napokban Moszkvában járt és rögvest fel is használta frissen szerzett nyelvtudását. Sajtóbeszámolók szerint Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnököt egy komplett mondatban köszöntötte oroszul, amitől Medvegyev annyira meghatódott, hogy azonnal meg is ígérte: legközelebbi találkozásukkor megpróbálja majd finnül köszönteni Niinistöt. (Kíváncsi vagyok, betartja-e ezt a talán kissé könnyelmű fogadalmát...)
Egy nappal később, amikor Vlagyimir Putyin elnökkel találkozott a finn államfő, őt is elkápráztatta egy orosz mondattal. Aztán viszont bevallotta, hogy számára az orosz nyelvtanulás olyan, mint a leszokás a dohányzásról: mindkettőnek többször nekiveselkedett már. Igaz, ez a bejelentés nem volt teljesen új: egy hónappal ezelőtt már lehetett olyan cikket olvasni a finn sajtóban, amelyben éppen ez a hasonlat szerepelt.
Zdrasztvujtye, továris!
A finn alkotmány szerint a külpolitikát a köztársasági elnök a kormánnyal együttműködésben irányítja. A finnek számára különösen fontos orosz viszonylatban az elnöknek kiemelt szerepe van, hiszen az orosz államberendezkedés erősen prezidenciális jellegű. Niinistönek tehát hangsúlyozottan jó kapcsolatokat kell ápolnia a keleti szomszéd első emberével. Ennek igyekszik eleget tenni azzal is, hogy újból nekidurálta magát az orosztanulásnak.
Niinistö hivatali elődjei általában különösen szoros személyes kapcsolatokat ápoltak az orosz vezetéssel. Volt olyan köztársasági elnök (Urho Kekkonen), aki részben annak köszönhette hivatali idejének 25 évig elhúzódó meghosszabbítását, hogy sikerült elhitetnie: csak benne bízik a Kreml. Ezek az idők szerencsére már elmúltak, de az orosz kapcsolat ma is különösen fontos. Még némi nyelvtanulást is megér.
