Nagyon sokszor tapasztalom, hogy a finn társadalom sokkal inkább a bizalomra épül, mint a magyar. Ezt másfél évnyi itt-tartózkodás során sem sikerült megszokni, újra és újra meglepődöm, amikor ennek egy-egy újabb jelével szembesülök.
Helsinki kertvárosi lakónegyedeiben sok helyen egyáltalán nincs kerítés a házak között és az utcafront felől sem. Ahol van, ott is a legtöbbször csak jelképes, átléphető. Kulcsra zárt kertkaput vagy drótkerítést még nem láttam, pedig a kertekben sokszor egészen értékes biciklik, fűnyírók és egyéb holmik vannak jól látható helyen - úgy tűnik, a tulajdonosok nem tartanak attól, hogy valaki ellopja. A bicikliket egyébként a belvárosban is sokan egyszerűen csak a hátsó kerék forgását megakadályozó lakattal "védik", sőt, ezt a megoldást a biztosító is elfogadja. Pedig milyen egyszerű is lenne egy így "kikötött" bringát bedobni egy kis furgonba...
Ehhez hasonló lakatokkal "védik" a bicikliket sokan még a forgalmas belvárosban is. Fotó: Wikipedia
A magyar szemmel már-már naivitásnak tűnő bizalom a pénzkezelésre is kiterjed. Az autószerelőnek eszébe sem jutott biztosítékot kérni, amikor a félórás gyorsszervíz után közölte, hogy nála ugyan nem lehet bankkártyával fizetni, de nyugodtan menjek csak el (a megjavított kocsival, természetesen) a másfél kilométerrre lévő bankjegykiadó automatához. Feleségem hétről-hétre úgy megy tornázni egy helyi sportklubba, hogy soha senki nem ellenőrizte, befizette-e az (egyébként meglehetősen drága) éves bérletet. Fiaim pedig úgy járnak műugróedzésre az uszodába, hogy a bejáratnál csak bemondom az egyesület nevét, már kapom is a belépőt (a tanfolyam ára tartalmazta, de senki nem ellenőrzi, hogy tényleg ahhoz az egyesülethez tartozunk-e). És a példákat még hosszan lehetne sorolni.
Azt hiszem, ez a mindenre kiterjedő bizalom az egyik oka annak, miért sokkal kényelmesebb az élet Helsinkiben, mint Budapesten. A bizalom hiánya a mindennapi életben egy sor kellemetlen óvintézkedést szül, és a jóindulatú emberek jelentős részét is gyakran gyanakvóvá teszi. Másfelől persze az is igaz, hogy az itteni, mindenre kiterjedő bizalomnak az alapját az jelenti, hogy nagyon kevesen élnek vele vissza. Talán részben éppen azért, mert ha mindenhol azt tapasztalja valaki, hogy a jóhiszeműség az alapértelmezett hozzáállás, maga is jóhiszeművé válik. A bizalom társadalomszervező ereje sokkal nagyobb, mint a bizalmatlanságé.
